Biztonságos Munkavégzés Vastagfalú Acélcsővel
Hegesztési füst útmutató
Mit nevezünk hegesztési füstnek?
Azokat a szennyezőanyagokat, melyek hegesztés, forrasztás és termikus vágás során keletkeznek, nevezzük hegesztési füstnek. Melyek különböző gázokból és porszemcsékből (jellemzően 0,1μm-nél kisebb) állnak. A hegesztési füst összetétele többek között függ a felhasznált anyagtól és szennyeződésektől (pl. bevonatok, kenőanyagok stb.) Az esetek többségében jelen van toxicitás és mennyiség szempontjából domináns úgynevezett kulcselem. Az egészségügyi kockázatot elsősorban a hegesztési füstben lévő porszemcsék belégzése jelenti.
A hagyományosan előnyben részesített csővezeték-csatlakozások esetében, mint például a hegesztés, számos biztonsági kérdést vethetnek fel, különösen az új bizonyítékok fényében, amelyek megerősítik, hogy a hegesztési füstnek való kitettség és a rák kialakulása között kapcsolat áll fenn. Ez az útmutató felvázolja az előírások változásait és a jelenleg érvényben lévő előírásokat. Bemutatásra kerül a kockázatok kiküszöbölésének lehetősége is.
Számos olyan alkalmazás létezik, ahol a vastagfalú acélcső alkalmazása előnyös az anyag kedvező mechanikai tulajdonságai miatt. Közintézményekben, például oktatási és egészségügyi létesítményekben, a cső robusztus 2,6–5,4 mm falvastagsága a fűtési- és hűtési rendszerek fontos előnyének számítanak. Hasonlóképpen, a hosszabb várható élettartam döntő fontosságú az olyan kulturális ingatlanok esetében, ahol a rendszer bármilyen szivárgása komoly és költséges károkat okozhat. A vastagfalú acélcsöveket gyakran előnyben részesítik a tűzvédelmi alkalmazásokban is, hogy elősegítsék a sprinkler rendszerek integritását.
A hagyományos módszerekkel, például hegesztéssel és menetmetszéssel történő telepítés azonban időigényes és számos kihívást jelenthet. Ez különösen igaz az egészségre és a biztonságra. Menet készítése a csővezetékrendszerekhez gyakran olyan gépeket igényel, amelyek veszélyt jelenthetnek, valamint biztosítani kell a menetmetsző megfelelő kenését, mind a gépek mind az adalékanyagokat helyesen kell kezelni a balesetek megelőzése érdekében.
A hegesztés nemcsak a hegesztőberendezés, hanem a felforrósodott fém miatt is kockázatot jelent, a hegesztés befejezését követően is (égési sérülés, tűzveszély). Ezen kívül, bár a hegesztési füstöket már régóta veszélyesnek tartják, új bizonyítékok jelentek meg az egészségi és biztonsági kockázatokról, beleértve a lehetséges rákkeltő hatásokat is.
A hegesztési füstök rákkeltő hatása
A hegesztési füstök rákkeltő hatása esetében a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (International Agency for Research on Cancer - IARC) bizonyítékot talált arra, hogy a fémek - köztük az enyhén ötvözött, rozsdamentes és horganyzott acél - hegesztési füstje tüdőrákot okozhat, és a veserákhoz is kapcsolódhat. Mivel az ilyen hegesztési füstöket átminősítették emberre veszélyes rákkeltő anyaggá, és az Egészségügyi és Biztonsági Vezetők (Health and Safety Executive -HSE) számára új útmutatást adott ki a biztonságos munkavégzésről. Megerősítette a végrehajtási elvárásait bárhol, ahol hegesztést hajtanak végre. Mielőtt a szabályozás megváltozott, a vállalkozásoknak ki kellett értékelniük az alkalmazottakat érintő kockázatot, és meg kellett határozniuk a kockázat enyhítésének helyes módját. Az egészségvédelemért és munkavédelem biztonságáért felelős személy kötelessége volt értékelni a kockázatot olyan tényezők alapján, mint a hegesztési füstök típusa és koncentrációja, az expozíció hossza és a munkavégzés környezete. Ezután meghatározták a szükséges ellenőrzési intézkedéseket és azok végrehajtásának módját. Azonban a rákkeltőnek minősített füstökkel kapcsolatban a frissített előírások kimondják, hogy a füstnek való kitettség nem biztonságos. Ezért bárkinek, aki hegeszt, vagy a hegesztés területén tartózkodik, teljes védelmet kell biztosítani, az időtartamtól függetlenül. Az előírások megkövetelik a megfelelő műszaki ellenőrzések, például a helyi elszívás (HE) bevezetését és kiegészítését légzésvédő berendezésekkel (LVB), ahol a műszaki ellenőrzések nem szabályozzák megfelelően az expozíciót. Ide tartozik a szabadban történő hegesztés is, ahol most minden esetben légzésvédő berendezést kell használni. Erről Magyarországon a munkavédelmi törvény munkakörülményeket érintő paragrafusa, a légzésvédők csoportosításával az MSZ EN133:1993, a veszélyes anyagokra pedig a TRGS 528 műszaki szabvány vonatkozik.
A kockázatok
A hegesztési kipárolgások és füstök különböző gázok és részecskék kombinációját tartalmazzák, amelyek a fém felmelegítése és kis mennyiségű anyag párolgása eredményeként jutnak a levegőbe. A fém típusa, valamint a bevonat vagy az alkalmazott kezelés befolyásolni fogja azokat a vegyületeket és vegyszereket, amik veszélyeztetik a felhasználó egészségét.
A hegesztési füstnek való kitettség széles körű egészségügyi hatásai jól megalapozottak. Azonnali hatások közé tartozik a torok és a tüdő irritációja, valamint a fémfüst-lázként ismert állapot influenza-szerű tünetei, amelyeket a forró fémből származó gázok belélegzése okoz. Azok, akik gyakran vagy hosszabb ideig vannak kitéve a hegesztési füstnek, csökkent tüdőfunkciókat tapasztalhatnak, és hajlamosabbak a légúti fertőzésekre és az asztma kialakulására is. A mangán az enyhén ötvözött acélok hegesztési füstjeiben is jelen van. A mangán túlzott expozíciója állandó neurológiai hatásokat okozhat, amelyek remegéssel és mozgásproblémákkal járnak hasonló módon, mint a Parkinson-kór. Egyre több bizonyíték van a hegesztési füst és a rák, különösen a tüdő és a torokrák közötti kapcsolatra. Ezt a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség tanulmánya is megerősítette, és közvetlenül a HSE útmutatójának frissítéséhez és a hegesztők munkájuk során nyújtott magasabb fokú védelem követelményéhez vezetett.
A kockázat kiküszöbölése
A füstök hatására vonatkozó új bizonyítékok és az ebből következő HSE útmutató változásai nagyobb védelmet biztosítottak és biztonságosabbá tették a munkát, ahol hegesztésre van szükség. Ennek a kockázatnak a kiküszöbölésére való lehetőség keresése azonban, ahol csak lehetséges, hozzájárulhat a biztonság további javításához. A veszély elhárítása azt is jelenti, hogy a további biztonsági felszerelések alkalmazása és az idő- és költségigényes beállítására nincs szükség. Ehhez a legegyszerűbb módszer kivitelezés módjának megváltoztatása. A préscsatlakozó rendszerek fejlődésével megfelelő alternatíva a hegesztett és menetes csövekhez, még nagyobb átmérőjű csövek esetében is, legfeljebb 4”-ig. A préseléshez nincs szükség hőforrásra, olajok vagy vegyszerek használatára a telepítés során. A szerelőknek egyszerűen le kell vágniuk a csövet méretre, sorjázni kell a vágott felületet, rácsúsztatni a présidomot a csőre, és összepréselni a csatlakozást. Ez nemcsak a hő, a füst és a vegyi anyagok egészségügyi veszélyeit szünteti meg, hanem csökkenti a tűz vagy a véletlen károsodás kockázatát is. A telepítés gyorsabb a hegesztéshez és a menetes csövekhez képest is. A préscsatlakozások akár 60%-al csökkenthetik a telepítési időt 2”-os méretig, a nagyobb átmérőjű csöveknél pedig akár 80%-al is. A BSRIA által elvégzett teszt során, amely különböző méretű csöveket és csatlakozási módszereket tartalmazott, a Viega Megapress biztosította a leggyorsabban a telepítést, és 78%-os időmegtakarítást ért el a hegesztéshez képest.
Munkáltatói felelősség
Az előírások változását követően az általános szellőzés a körülményektől függetlenül, a hegesztési füstök ellenőrzési módszereként már nem elfogadható. Bármelyik hegesztés során kontrollált szellőzésnek kell lennie, például a helyi elszívás. Ez leggyakrabban a szerszámon történő elszívás, a befogó burkolat vagy a nagy vákuumú fúvóka formájában történik, amelyek mind olyan légáramot hoznak létre, amely kivezeti a füstöt a keletkezés forrásából, hogy megakadályozza a belégzést. Ezt ki kell egészíteni LVB használatával is, hogy megvédje a felhasználót a maradék füsttől. Minden légzésvédő berendezés kap egy hozzárendelt védelmi tényezőt (Assigned Protection Factor - APF), amely jelzi a megfelelő használat esetén biztosított védelmi szintet. A szám a felhasználó expozíciójának tényezőcsökkenését jelzi. A hegesztési füst anyagainak jellege alapján a HSE minimum 20 APF-t határoz meg légzésvédő berendezések esetén. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatóknak, méretüktől vagy ágazatuktól függetlenül, biztosítaniuk kell a megfelelő műszaki kontrollált elszívás (HE) meglétét, és megfelelő légzésvédő berendezésekkel kell biztosítaniuk, ha nem elegendő a szellőzés. Az alkalmazottaknak teljes körű képzést kell kapniuk a helyi elszívás és a légzésvédő berendezések helyes használatáról, és meg kell érteniük ennek fontosságát. A vállalkozás feladata annak biztosítása, hogy az általuk bevezetett intézkedések megfelelőek legyenek az alkalmazottak védelmére. Ennek elmulasztása a HSE végrehajtási intézkedéseket vonhat maga után. A csőszerelő- és épületgépészeti vállalkozások számára ez azt jelenti, hogy a mobil helyi elszívó egységeket az egész telepítés során használni kell, amikor a hegesztéssel csatlakoztatják a csővezetékeket. Ez rendkívül nagy kihívást jelenthet olyan telepítési területeken, ahol a hely korlátozott, vagy a hozzáférés nehézkes, főleg, hogy a keletkezett hegesztési füstöt az épületen kívülre kell kivezetni. Ezekben a helyzetekben a területen munkát végző alkalmazottnak és a környéken tartózkodó személyeknek magasabb fokú légzésvédő berendezéseket kell használniuk a megfelelő szintű védelem biztosításához.
A hegesztési füst belélegzésének veszélyeire vonatkozó egyre növekvő bizonyítékok azt jelentik, hogy egyre erőteljesebb módszerekre van szükség az emberi egészség védelme érdekében. Míg a hegesztéssel történő telepítés során annak használatának veszélyeit mindig sikerült kezelni, a préscsatlakozások most alternatívát kínálnak, amely kiküszöböli az általánosan elfogadott kockázatokat, miközben javítja a termelékenységet és csökkenti a költségeket.
Ismerje meg a Viega Megapress préscsatlakozási technológiát
Ha bármilyen további kérdése merül fel a Viega Megapress présrendszerrel kapcsolatban! Forduljon hozzánk bizalommal!