Az indiai Bharati kutatóállomás, Antarktisz

© Építész: IMS Ingenieurgesellschaft / bof architekten / m+p consulting; Fotó: Rakesh Rao/NCAOR

Mínusz 40 °C – fűtés és víz szélsőségesen zord helyeken is

India az antarktiszi Larsemann-hegység sziklafennsíkján, -40 °C-os hőmérsékletben 2012 óta üzemelteti az igencsak találó nevű „Bharati” tudományos kutatóállomását – az indiai mitológiában ugyanis így nevezik a bölcsesség és a tudás istennőjét. Ahhoz, hogy a bölcsesség és a tudás ezen az elszigetelt és mostoha kontinensen is virágozzon, a tudóscsapat fűtéssel és használati melegvízzel való megbízható ellátása szó szerint élet-halál kérdése.

Speciális feladat: glikol a fűtővízben

A hőtermelésre és az áramfejlesztésre kerozint használnak, ami -54 °C-ig folyékony marad. A tartályok szellőztetéséhez a technikusok a Viega Sanpress Inox G csővezetékrendszert alkalmazták – mivel ez tartósan ellenáll a szállítandó közegnek. A Sanpress Inox G rendszert egyébként általában a gáz- és fűtőolaj-vezetékeknél használják.

A fűtési hő eloszlását a szakértők a Prestabo rendszerrel valósították meg. A fűtővízhez a fagyás megelőzése érdekében 57%-nyi glikol-L-t kevertek. A Viega megvizsgálta az EPDM anyagú tömítőgyűrűk ilyen extrém magas glikoltartalomra adott reakcióját. Az eredmény: A présidomok tömítőgyűrűi tökéletesen alkalmasak a fűtővízkeverékkel való használatra. Egyébként ezek -40 °C-tól a „Bharatiban” eléggé valószínűtlen +80 °C-os üzemi hőmérsékletekig használhatók.

Ahol a legionella a teljes küldetést veszélyeztetheti

Egy ennyire félreeső helyen az ivóvízhigiéniai viszonyok különösen fontos szerepet játszanak. A legionella vagy más kórokozó miatti fertőzés nem csupán a kutatók számára lenne katasztrófa – az egész küldetés jövőjét veszélyeztetné.

A felelősök ezért az 1.4521-es anyagszámú nemesacélból készült Sanpress Inox csöveket választották. A használati melegvíz tartósan 60 °C-os hőmérsékletét Easytop cirkulációs beszabályozószelepek biztosítják. Ezek termikus fertőtlenítése hatékony védelmet jelent a legionellával szemben. Az Easytop mintavételi szelepek pedig lehetővé teszik az ivóvíz minőségének rendszeres ellenőrzését.

Legalább 20 éven át közel 25 ember egész évben dolgozni fog a Bharati állomás extrém körülményei között – részben a „Made in Germany” technológiának is köszönhetően.

Épület Bharati kutatóállomás
Hely Antarktisz
Év 2012
Épület típusa Új építésű
Terület 2000 m2
Alkalmazási terület Németország
Építész bof Architekten GbR, Hamburg
Tervezés Kaefer Construction GmbH, Bréma
Kivitelezés YIT Germany, Leverkusen
Vissza