Az indiai Bharati kutatóállomás, Antarktisz

© Építész: IMS Ingenieurgesellschaft / bof architekten / m+p consulting; Fotó: Rakesh Rao/NCAOR

Mínusz 40 °C – fűtés és víz szélsőségesen zord helyeken is

India az antarktiszi Larsemann-hegység sziklafennsíkján, -40 °C-os hőmérsékletben 2012 óta üzemelteti az igencsak találó nevű „Bharati” tudományos kutatóállomását – az indiai mitológiában ugyanis így nevezik a bölcsesség és a tudás istennőjét. Ahhoz, hogy a bölcsesség és a tudás ezen az elszigetelt és mostoha kontinensen is virágozzon, a tudóscsapat fűtéssel és használati melegvízzel való megbízható ellátása szó szerint élet-halál kérdése.

Speciális feladat: glikol a fűtővízben

A hőtermelésre és az áramfejlesztésre kerozint használnak, ami -54 °C-ig folyékony marad. A tartályok szellőztetéséhez a technikusok a Viega Sanpress Inox G csővezetékrendszert alkalmazták – mivel ez tartósan ellenáll a szállítandó közegnek. A Sanpress Inox G rendszert egyébként általában a gáz- és fűtőolaj-vezetékeknél használják.

A fűtési hő eloszlását a szakértők a Prestabo rendszerrel valósították meg. A fűtővízhez a fagyás megelőzése érdekében 57%-nyi glikol-L-t kevertek. A Viega megvizsgálta az EPDM anyagú tömítőgyűrűk ilyen extrém magas glikoltartalomra adott reakcióját. Az eredmény: A présidomok tömítőgyűrűi tökéletesen alkalmasak a fűtővízkeverékkel való használatra. Egyébként ezek -40 °C-tól a „Bharatiban” eléggé valószínűtlen +80 °C-os üzemi hőmérsékletekig használhatók.

Ahol a legionella a teljes küldetést veszélyeztetheti

Egy ennyire félreeső helyen az ivóvízhigiéniai viszonyok különösen fontos szerepet játszanak. A legionella vagy más kórokozó miatti fertőzés nem csupán a kutatók számára lenne katasztrófa – az egész küldetés jövőjét veszélyeztetné.

A felelősök ezért az 1.4521-es anyagszámú nemesacélból készült Sanpress Inox csöveket választották. A használati melegvíz tartósan 60 °C-os hőmérsékletét Easytop cirkulációs beszabályozószelepek biztosítják. Ezek termikus fertőtlenítése hatékony védelmet jelent a legionellával szemben. Az Easytop mintavételi szelepek pedig lehetővé teszik az ivóvíz minőségének rendszeres ellenőrzését.

Legalább 20 éven át közel 25 ember egész évben dolgozni fog a Bharati állomás extrém körülményei között – részben a „Made in Germany” technológiának is köszönhetően.

Épület Bharati kutatóállomás
Hely Antarktisz , Németország
Év 2012
Épület típusa Új építésű
Terület 2000 m2
Alkalmazási terület Oktatás tudomány
Építész bof Architekten GbR, Hamburg
Tervezés Kaefer Construction GmbH, Bréma
Kivitelezés YIT Germany, Leverkusen
Vissza